Ezt már itthonról írom, mivel sajnos vége lett a szezonnak, legalábbis a miénknek biztosan. Sokáig gondolkodtam, hogy mit írjak, vagy egyáltalán írjak-e valamit. Csalódott voltam és mérges a történtek miatt: komoly esélyünk volt a playoffba kerüléshez, de mégis így alakult, és nem tudom, hogy történt ez. Talán mi magunk okoztuk, vagy nem voltunk elég jók. Vagy valami más volt az oka, nem tudom. Ez már nem lényeges.
Összesen több, mint 5 hónapot töltöttem kint, és ez alatt az idő alatt nagyon megszerettem Franciaországot. Nagyon szép ország. Időm nagy részét edzéssel töltöttem, de mikor volt idő, jártam Montpelliert és környékét. Nem túlzok, beleszerettem Dél-Franciaországba. Na meg persze a csapatba: nem a legerősebb és nem is a legjobb csapat, de a legcsaládiasabb, ahol valaha játszottam. Persze voltak nehézségek a nyelvi hátrányok meg kulturális különbségek miatt, de nem volt vészes.
Nagyon jó fejek a srácok és az edzők. Utolsó héten kettő búcsúztatót is csináltak nekünk. Volt minden, BBQ parti meg ilyenek... Sok jó, vicces és néhány kellemetlen emléket kibeszéltünk a srácokkal utolsó este a búcsúzás előtt, és mindenkin látszott, hogy nem csak nekünk (importoknak) volt fontos a csapat, hanem a csapatnak is mi. Mindenki szomorúan és csalódottan ment haza aznap este. Na de ne csak az érzésekről beszéljek. Ez volt életem leghosszabb és legjobb szezonja. Volt itt minden: győzelem, vereség, dráma, izgalom, ünneplés, és sírás...
Jól kezdtük a szezont, első kettő meccset megnyertük, és ez azért volt meglepő, mert egy újonc csapat voltunk a francia elitben. Ezután beindult a hullámvasút: 2 vereség 1 győzelem 2 vereség 1 győzelem 1 vereség 1 győzelem. (Ebből lehet sejteni, miért volt izgalom és dráma.) Na de nem csak győzelemben és vereségben volt meg a hullámzás, hanem a szerzett és kapott pontokban. Voltak nagyon könnyű meccseink, de voltak iszonyat nehezek és lehetetlen meccsek is, szóval minden volt itt. Nagyon kevesen múlt a playoff, igazából lehet mondani, hogy egyetlen visszafújt TD miatt nem kerültünk be: a Grenoble Centaures elleni visszavágó meccsen 14-10-re kikaptunk. Azon a meccsen volt egy visszafújt TD, ha azt megadják, akkor playoff, de sajnos nem így volt. Büszke vagyok arra, hogy a csoportban egész szezonban felső házban voltunk. Második és harmadik hely között ugráltunk végig, de végül csak sikerült a negyedik helyen végezni. :(
Szóval ez volt az én történetem. Nagyon jó volt és remélem nem ez volt az utolsó alkalom, mikor külföldön játszottam.
